A Corvinus Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájában vezettem egy kurzust, az volt a címe, hogy „Eklektikus szervezetfejlesztés.” Azért adtam ezt a címet, mert a szervezetekben sokféle fejlesztési gondolkodás van. Egymás mellett élnek, keverednek, az szerint, hogy a vezetők mit olvastak, milyen tréningekre jártak. 

És szervezetfejlesztőként ezek között az elképzeléseik között kell dolgozni. Sok köztük a „hogyan váljunk sikeressé” témájú könyv, amelyek főleg Amerikából származnak. Lényegük dióhéjban az, hogy

1. A siker rajtad múlik.
2. Tűzd ki a célodat!
3. Majd napról napra végezd el a célhoz vezető feladatodat, és el fogod érni a sikert

A tanácsot érdemes megfogadni. A tanács hasonlít a Max Weber[1] által bemutatott munka aszkézist ösztönző protestáns etikára, amit hamarosan tárgyalok.

A legtöbb tantárgyat úgy kezdem az egyetemen, hogy elviszek egy bőröndnyi könyvet, kiterítem az előadóban, s megkérem a diákokat, hogy kedvükre lapozgassák, „szagolgassák”. Majd ami tetszik, annak az adatait írják fel. Aztán válasszanak egyet, amivel megismerkednek, és 30 40 perc múlva kis csoportokban könyvismertetőt tartanak belőle. 

A könyvek nem mindegyike tudományos könyv, van köztük úgynevezett „hogyan csináld” féle. A vezetéselmélet tantárgyhoz a vezetési - szervezetszociológiai szakirodalom mellé mindig viszek ilyen önfejlesztő könyveket is. S a könyvek tudományos státuszát így magyarázom: A tudományosság szerint, ha sorba rendezem a könyveket, akkor baloldalon lennének a „gagyi” marhaságok (reményeim szerint ilyet nem viszek), jobboldalon a tudományos könyvek, s középen vannak a praktikus, hogyan csináld típusú könyvek.

Az a tapasztalatom, hogy a középen lévő könyvek (és a baloldaliak) a legnépszerűbbek, s a tudományosat kevesebben olvassák. És ez a természetes. Ha bablevest akarok főzni, receptkönyvet olvasok, s nem táplálkozástudományit. (De van egy réteg, amely erősen ellenáll az ilyen könyveknek, mondván, hogy gagyi.) Pedig olvashatnák.

Az emberek élik az életüket, vannak problémáik, s segítséget keresnek a megoldásokhoz. A cégvezetők vezetési, termelési, marketing, problémákat oldanak meg, nem kutatók. Szükségük van a „hogyan csináld” típusú tudásra. Tanácsadóként használom is ezeket. Hasznosak, mint a receptkönyvek. Segítenek problémákat megoldani. Az embereknek vannak problémáik, ehhez segítséget keresnek, ez keresletet teremt az ilyen könyvek iránt. És van köztük jobb és rosszabb. A középen lévő könyvekről azt mondom, hogy „szerintem” jók, használom is őket, a cégvezetők is használják őket. De a katedrai szerepem szerint nem mondhatom, hogy tudományosan megalapozottak. Lehet, hogy igazak, lehet, hogy nem. Ami a jobboldalon van, azokban a könyvekben olyan állításoknak kell lenni, amelyeknek meg kellett felelni a tudományosság követelményeinek. Például kísérletekkel kellett igazolni őket.

Újabban a „pozitív pszichológia” címszó alatt megjelenő könyvek tudományosak, de beleférnek a „hogyan csináld” kategóriába is. Végre! Végre vannak ilyen könyvek. Jó, ha a receptkönyvnek van tudományos háttere. Erről is írok.

A most következő sorozatban egy átfogó képet kívánok adni az önsegítő könyvekből – úgy, ahogyan bennem összeállt. Nem állítom, hogy teljes a kép, de kép, és kirajzolódnak benne fontos tendenciák. 

A könyvesboltokban van néhány méter, ezekből. Vagy a menedzser könyveknél, vagy a pszichológiai témáknál, és van önsegítő az ezoterika címszó alatt. Van köztük értékes és értéktelen, és a szövegből ki fog derülni, hogy hol van nálam a kettő határa. Azt nem állítom, hogy nekem csak jó könyveim vannak, de az értéktelent is meg kell venni ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy gagyi.

Kép: 

• http://bestevents.us/greenville-new-eclectic-gnosticism-the-search-for-sacred/546513
• http://www.flickriver.com/photos/ericejohnson/4117596207/
• http://www.theguardian.com/lifeandstyle/wordofmouth/2009/dec/23/best-food-books-decade
• http://www.theguardian.com/commentisfree/2012/may/17/in-defence-of-self-help-books

Források, irodalom:

Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat. 1982.

A teljes szöveg forrása (amelyet kis adagokban bemutatok) :

• Domschitz Mátyás: "Munkaaszkézs és sikerirodalom. címmel az András Hanga által  szerkesztett  Kommunikációs terek című kötetben. DOSZ-T3 Kiadó, Budapest -Sepsiszentgyörgy 2016