A megbeszéléseken a témáról a tárgynyelven beszélünk.
Arról, beszélni, ahogyan beszélünk, a metanyelven lehet.
Ez a szöveg egy meta bemutató. Sokat elárul a szervezeti működésről. Lehet, hogy ismerősnek fogod találni. A meta történéseket érzékelik a résztvevők, de a…
Az előző szövegben arról írtam, hogy a hatalom torzítja a kommunikációt. De a hatalomra szükség van. Akkor is ha mások hatalmát - felettünk - nem szeretjük.
Mert attól, hogy a korábbinál bonyolultabb problémákat kommunikálva kell megoldani, módosul a hatalom helyzete. A…
Mutatok egy példát, Arthur Healey: Az autóváros című regényéből. A jelenetben a jövő autóját álmodják a fejlesztés vezetői. Külön oszlopba rendeztem az idézetet, amely főleg a tényekről folyik, de egy ponton belejátszik a hatalom, s a jobboldali oszlopba írtam a…
Az előző szövegekben (1 és 2 és 3) elválasztottuk az első személyű igehasználatot a harmadik személyűtől, s ezzel
elválasztottuk a cselekvő, kezdeményező, proaktív, környezetre ható magatartást bemutató szövegrészeket. Ezekben sok volt az első személyben használt…
Az előző bejegyzésben egy kutatásból mutattam két interjúrészletet, ahol színekkel elkülönítettük az első személyű igehasználatot a harmadik személyűtől. S azt is…
Milyenek az ideális partnereink?
25 éves tapasztalat, hogy nem mindenkinek tudtunk segíteni. De vannak jellemzői azoknak a szervezeteknek, ahol a legeredményesebben tudtunk dolgozni szervezetfejlesztési programokon. Ilyenek:
A vezető csapatjátékos. A cégvezető azt kereste, hogy hogyan…
A közös figyelmi helyzet
A sorozat előző részét azzal fejeztem be, hogy az emberek amikor kommunikálnak
Kölcsönösen modellezik egymás külső és belső tartalmait.
E szöveg jobban érthető, ha megértetted az előzőt: …
Hogyan "értik" meg a lények a világukat?
A vezetői munka leginkább gondolkodás és kommunikáció. A kommunikációról mégis egy olyan modell szerint gondolkodnak a vezetők, ami alig felel meg annak, ami ilyenkor történik. Az ábrán látható uralkodó modellből kimarad egy csomó…