Mese az értelemről sorozat ötödik rész.    első rész      második rész     harmadik rész     negyedik rész

Az értelem kibontakozása

Biztos olvastál már újra könyvet. Ha nem próbáld ki!

Azt vettem észre, hogy ha előveszek egy régen olvasott szakmai könyvet és beleolvasok, találok benne olyan tudást, amit régen nem vettem észre.  Azóta bátran használom, tanulási, kutatási módszernek is. Amikor beleakadok egy olyan problémába, amihez kell a régi könyv, belelapozok és rájövök, hogy egy csomó olyan ismeret van benne, amit korábban nem vettem észre. És érdemes újra elolvasni.

A könyv mondandója nemcsak az írótól függ. Ha változik az olvasó, változik a könyv. Sőt ezzel azt is mondjuk, hogy ahogy a könyv írója megírta, úgy csak az író érti (magát). Minden olvasó a maga szűrőjén keresztül mást vesz ki belőle.

Ezt a változó „szűrőt” járjuk körbe.

Az új megértés azért van, mert akkor értünk meg valamit, ha az új információ, ismeret elhelyezkedik – beleszövődik a meglévő tudásunk rendszerébe.

Mutatok egy példát a megértés kibontakozására

Hogyan bontakozik ki a megértés?

Van egy tréning gyakorlat, amelyben hat ember különböző információt kap és ebből kell közösen összerakni a megoldást. Mindenki előtt vannak információs lapok, ezeket nem mutathatják meg a többieknek, de elmondhatják szóban.

Valaki azt mondja például a kártyája alapján, hogy, minden háznál másféle gyümölcsöt termesztenek. Amikor először mondja valaki, még nem érezzük, hogy mi az értelme. Valaki meg azt mondja, hogy a verandás házban lakó úr galambokat tenyészt. Itt vannak egymáshoz nem kapcsolódó állítások és nem látjuk az értelmét.

Egyszer csak valaki azt fogja mondani, hogy „Mr. Skinner galambokat tenyészt.”

Hoppá! Itt már van egy értelmi kapcsolat, hogy a Skinner verandás házban lakik, mert a verandás házban lakó galambokat tenyészt, és az a Mr. Skinner.

Később megint mondanak olyat, ami nem kapcsolódik sehova, aztán valaki azt mondja, hogy „Csak egy házban vannak madarak”. És ezt már összerakjuk, hogy az a Skinner, csak neki van madara, és a verandás házban lakik.

   Kezd értelmes egésszé összeállni. A példából azt érezzük, hogy az összefüggés találása az értelem. Valaminek úgy találjuk meg az értelmét, ha meglátjuk, hogy hogyan szövődik be más tudásunkba.

Ha csak lóg a levegőben és semmi kapcsolata nincs a többi tudáshoz, azt értelmetlen dolognak tartjuk. De ha be tudjuk kapcsolni valamilyen rendszerbe, gondolati hálóba akkor ez a beleszövődés teszi hogy értelmesnek látjuk.

A megértés, az értelem fele mutat. Valami értelme, ahogy beleszövődik egy nagyobb egészbe.

Az oktatáskutatók megállapították, hogy minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk, mert az új ismeretek a korábbi ismeretek által megágyazott hálóba illeszkednek. Így illusztrálhatjuk: 

Eleinte például az iskolában megtanulunk „A” és „B” tantárgyakat, s ezeket,  mint külön „megtanulandókat” elraktározzuk. „A” és „B” tudás között nincs kapcsolat. 

 Később például „C” tantárgy megtanulásával megtanulunk néhány összefüggést C és A és C és B tantárgyak között. C tudással már A és B tantárgyakat is összekötöttük.

A „D” tudás megtanulása már A,B,C hálóba illeszkedik. És ha megtanulunk pár új összefüggést, rájöhetünk sok addig ismeretlen összefüggésre is a korábbi ismeretekink között Az új tudás egyre jobban beágyazódik, és a régi tudásokat is egyre szervesebb hálóba szervezi.

Minél többet tudunk annál könnyebben tanulunk

Az alap könyveket érdemes időnként újra olvasni.

Van olyan könyved, amit többször is elolvastál? 

Nekem például ilyen Csányi Vilmostól az Evolúciós rendszerek. Meg még egy sor...