Ötletbank

Legalább 25 éve találkoztam azzal a tanáccsal, hogy „legyen egy ötletbankod, a kamata majd megjön”. Azóta, ha van egy ötletem, leírom egy cédulára, újabban okostelefonba. A Google keepet, és az Evernote-ot használom, mert ezekkel kulcsszavazni is tudom.

A papír cédulákat bedobom egy dobozba, azzal, hogy ha lesz rá időm foglalkozok vele. Hozzáteszem egy tanulmányhoz, vagy beteszem egy jegyzetrendszerbe, ahol érnek a komplex tanulmányok, esteleg könyvek. 

Költöztem és a cédulák összekeveredtek egy dobozban.

Hajnalonta írok, folyamatosan, mindent, ami az eszembe jut. Meditatív írásnak nevezem. Az jutott az eszembe, hogy a cédulákat veszem elő és azokról írom ami jön.

Ez egy szeptember elsejei jegyzet. Éppen nem jut az ...

A vezetéshez tudás nem fér el a vezető fejében. Delfin tudásközösség

Az utóbbi ötven évben a munka világa olyan bonyolult lett, hogy nem lehet egy szervezetet egyedül vezetni. A vezető rá van utalva mások tudására, sőt a szervezetek is egymásra vannak utalva. Az új vezetői munka tudáskombináció. Ez új kultúrát igényel. Ezt alakítjuk ki a vezetők számára szervezett "Delfin tudásközösségekben.

A háttér

Szervezetfejlesztő és kommunikációkutató vagyok.  Tudással, emberekkel, kommunikációval dolgozom. Sok éve. A tapasztalataim az idő során rendszerré szerveződtek. Összefoglalóan így mondom: tudásalapú emberi rendszerek fejlesztése. 

Fokozatosan alakult ki, hogy amivel foglalkozok az tudásalapú emberi rendszer . A ...

                                    Az első önmagát megörökítő szerves molekula nem volt tökéletes. 

Nem tudott űrhajót építeni, nem jutott fel a Holdra.

Az utódai igen.

Evolúció és innováció

A gondolatainkra is érvényes az evolúció.  Túlélés, reprodukálás, szelekció. Most egy másik filozófus Daniel Dennett gondolataival megyünk tovább. Így szól: az evolúció a „Véletlen” és a „Tesztelő Torony” elve [1] szerint működik. A lények utódai véletlenszerűen többfélék. Többféle szerves molekula, szelekció, a jobbak túlélnek …

Mondok egy későbbi példát. Enyhe tériszonya mindenkinek van. Ha jártunk már  mélység feletti üvegpadlón átélhettünk egy zsigeri borzalmat. Naiv fizikának ...

Bárki, aki a valóság egy piciny szeletével foglalkozik, észrevesz új részleteket, felfedez összefüggéseket, kitalál tökéletesítő eljárást.

Az ipari forradalom adta anyagi gazdagság alapja az intenzív munkamegosztás. A komplex munkafolyamatokat elemi, egyszerű részekre bontják, majd ezeket a részeket hajtják végre a munkások.

Ezt az egyszerű munkát begyakorolják, ezért nem kell újra megtervezni, nem kell közben gondolkodni. A munkahelyet, a szerszámokat, mozdulatokat csak erre az egyszerű műveletre kell berendezni. És ha egymás után több száz, ezer munkadarabon végezzük el a műveletet, a munkaasztalt se kell a műveletek között átrendezni. Az ipar ezzel az újítással több ezerszeresére növelte a termelékenységet. Egy munkás ...

Egy korábbi szövegben volt három megoldandó feladat. Most bemutatom a megoldásaikat is.

"Feladatok

• Mielőtt tovább mennénk a részletekben oldd meg ezt a feladatot. A ceruza felemelése nélkül kösd össze a képen látható kilenc pöttyöt, négy egyenes vonallal. Próbáld meg megoldani. A megoldást és a magyarázatot egy későbbi posztban mutatom meg. Egy „Liftezés“ című résznél.

• Itt van még egy feladat. 6 darab gyufaszálból rakj össze négy darab egyenlő oldalú háromszöget. Szintén később mutatom a megoldásokat.
• És egy harmadik feladat: Négy hajó megy a tengeren. Mindegyik mindegyiktől egyenlő távolságra van. Hogyan lehetséges?"

 Ha gondolkodni akarsz akkor még ne olvasd tovább!

...

Egy előző posztban arról írtam, hogy ha van egy problémánk és nem tudjuk megoldani, akkor is érdemes elkezdeni, mert ezzel fokozatosan beletanuluk a probléma részleteibe. Csináld! - mondtam. Itt az előző poszt .

Ez lapos tanácsadói bullshitnek is tűnhetett. Most filozófiaibb magaslatokból tekintünk rá ugyenerre. 

Dolgozok valahol, beleütközöm egy problémába, nem megy egyből.

Karl Popper gondolataival folytatom, aki az evolúció és a tudás fejlődésének egy egyszerű modelljét mutatja [1] . T őle van az a gondolat, hogy az embernél elég ha a rossz gondolataink halnak ki helyettünk. Próbálkozunk gondolatban és a kiválasztás az elménkben történik. 

Beleütköztem egy problémába - P1.

Van egy elképzelésem - KE Kísérleti ...

Ha ide eljutnánk alapjaiban változna meg a társadalom.

Polányi Mihály tudományfilozófiai munkájából egy idézet. 

"a közösség tehát, mely hathatósan valósítja meg a szabad véleménycserét, a következő négy összekapcsolódó állításon alapul:

1) létezik igazság, amit

(2) a közösség minden tagja szeret, és

(3) kötelességének érzi keresését, továbbá

(4) képesnek tartja magát arra, hogy eljusson hozzá."

"...a szabad nemzetek életét irányító „demokratikus szellem" - akárcsak a tudományos közösség tevékenységét megszabó tudományos szellem - nem más, mint a közösség tagjai által vallott bizonyos metafizikai vélekedések kifejeződése. ...

A korrektség, meghatározásunk szerint, kísérlet egy ...

Problémamegoldást.

De nem rutinszerűt, mert arra nem kell magasan képzett kreatív szakember. Olyat kell megoldania aminek nincs még ismert megoldása – vagy legalábbis nem tudunk róla. És ha megoldottuk, a tapasztalat nő.

Azt járjuk körbe, hogy hogyan keletkeznek az új megoldások. A tudásmunka arra való, hogy találjon ki új dolgokat. Amit rutinból meg lehet csinálni, azt előbb utóbb szoftverek helyettesítik. A rutinmunkához nem kell tudásmunkás. Viszont ki kell találni az újdonságokat. Van innovációs kényszer az üzleti szervezetekben. A tudásmunkás problémamegoldásokat termel. Igy a neki szóló tanácsok egyike:  „termelj tapasztalatot.”

Tanulunk az evolúciótól

Nézzük meg, hogy hogy csinálja az evolúció. Az evolúcióról a ...

Fiatal, "kétkezi" melós koromban időnként elszálltam munka közben.

Persze nem voltak fogalmaim rá. Az "elszálltam" kifejezést se ismertem. Úgy tudtam leírni, hogy "marhára élvezem" a munkát. A mozgást. A munka ritmusa, a műhely, a gépek, a sűrített levegős kereplő szerszámok, zúgó, mormogó hangok, a gépolaj szaga, otthonos illata adta a hátteret. Néha egy nagy tárgy éleset  csattant, fémes zengése átrezgett a műhelyen.

Benne voltam a hangokban. De inkább BENNE voltam. Benne az EGÉSZ-ben. Mert ez egy különleges benne levés volt. Nem én, meg külön a műhely, meg a hangok, meg az illatok, hanem mindez egy. Egy voltam ezekkel. Egy voltunk a munka, a többiek, a műhely a zajok, a ritmus, az olaj.

A Rába gyár motorszerelő üzemében a ...

Belépni az áramlatba

 Mese az értelemről kilencedik rész

Van a magas teljesítménynek egy varázslatos önfeledt állapota, amely közel van az értelem élményéhez. Egyszerre alkotás és befogadás. Egység.

Így írtam erről 1995-ben.

„És sokat dolgozunk, haladunk erővel, akarattal a céljaink felé, apránként leküzdjük az akadályokat. S, ha igazán komoly célokat tűztünk ki magunk elé, mély válságokat élhetünk át, amikor minden összeesküszik ellenünk. És újra felállunk és megyünk tovább, máshogyan, tanulva a kudarcból.

Aztán egyszer csak megtörténik a csoda. Azt vesszük észre, hogy megváltozott a világ. A napok fényesebbek, életünkben több a derű, a dolgaink csak úgy maguktól előre haladnak. Haladunk és nem ...

Mese az értelemről nyolcadik rész

első rész      második rész       harmadik rész       negyedik rész       ötödik rész     hatodik rész  hetedik rész

Elégséges cselekvés és hagyd, hogy sikerüljön

A siker kapcsán is érdemes az értelemről beszélni. Frankl mondás az is, hogy hiába kérdezed az élettől, hogy mi az értelme, csak te tudod adni a választ.

A cselekedeteiddel az életeddel válaszolsz, és amilyen válaszokat adsz, abból fog megépülni az életed katedrálisa, vagy valami más…

Hogy valami hogyan fog sikerülni, annak egy része szükségszerű, egy része meg véletlen. Van olyan részlet, ami teljesen véletlen, meg van olyan, ami teljesen szükségszerű. Az eredmény a kettő között van. Fizikai, ...

Három lehetőség van az értelem megtalálásához

Mese az értelemről hetedik rész

első rész      második rész       harmadik rész       negyedik rész     ötödik rész     hatodik rész

Amikor Viktor Frankl-ot megkeresték az értelemhiányos problémákkal, azt is tapasztalta, hogy hívők ritkábban jöttek hozzá ilyen problémákkal. A nem hívők, az ateisták inkább. Ők a hit hiányában elvesztették az Istennel kapcsolatos értelmet. De a lélekgyógyász nem lelkész, nem adhat vallásos útmutatást. De mégis kellett találni módot arra, hogy az embereket segítse, hogy visszajussanak az értelmes élet átéléséhez. Három területet talált.

Alkotás

Az egyik az alkotással kapcsolatos. A világ lesz általam jobb. Alkotok. ...

Muszájból

Gépipari technikumba jártam, gépgyártás technológia tagozaton. A füzeteim, mint egy normális rendetlen diáknak, akinek mindenféle máson járt az esze - haverok, buli, - (Fanta még nem volt), lányok, zenekar, meg ilyenek…  szóval a füzeteim rendetlenek voltak. Használhatatlanok. Volt, mert füzetnek kell lenni, mert megnézi a tanár.

Alig volt olvasható, rendetlen, összevissza, esetleges, hogy mi volt benne. Azt persze már csak utólag tudom, hogy egy füzetnek használhatónak is kellene lenni. Látok ilyeneket a mai gyerekeknél is.

Egyszer a technológiatanár beszedte a füzeteket. És amikor kiosztotta azt mondta, hogy meg fog buktatni, ha nem lesz rendes füzetem. Nem tudom, hogy mondott-e valamit arról, hogy milyen egy rendes füzet. Azt ...

Mese az értelemről hatodik rész

első rész      második rész       harmadik rész       negyedik rész     ötödik rész

Nincs egyszer, s mindenkorra kész értelem

A logoterápia szerint nincs egyszer s mindenkorra érvényes értelem. Minden szituációban van döntési lehetőség, egy jobb, meg egy kevésbé jó alternatíva között.

Az értelemre a  " miért, miért, miért, mi célból, milyen érték alapján, mi az értelme ennek az egésznek kérdésekkel találhatunk rá.  Érzékeljük.

Honnan van a jó érzékelése?

Ez egy intuitív – belső érzékelés, amelyben a tudatos gondolat nem tudatos beágyazottság mutatkozik meg.. Van bennünk egy tudás a jóról. Attól kezdve, hogy a csecsemőnek az a jó, ha megölelik, ha éhes ...

Első rész.   Második rész .  Harmadik rész

Mese az értelemről negyedik rész

Láttuk, hogy ha valaminek nincs kapcsolata a többi tudáshoz, azt nem értjük. Ám, ha valahova be tudjuk kapcsolni, akkor ez a kapcsolódás, értelmessé teszi. 

Ez fontos az életvezetés és értelem szempontjából is.  Értelmes, ha beleszövődünk egy („a”) nagyobb egészbe.  

A kvadráns segítségével megérthetünk egy újabb összefüggést az értelemről.

Frankl mondta valahol, hogy hat ránk a világ, de hogy milyen választ adunk e hatásra, az rajtunk múlik. A hatás és a válasz között ott van a személyiségünk. Meghatározhatjuk, hogy milyen választ adunk.

Tőle van egy végletes példa is. Bécsi zsidóként koncentrációs táborban is volt. Ahol ...

Mese az értelemről sorozat ötödik rész.     első rész      második rész       harmadik rész       negyedik rész

Az értelem kibontakozása

Biztos olvastál már újra könyvet. Ha nem próbáld ki!

Azt vettem észre, hogy ha előveszek egy régen olvasott szakmai könyvet és beleolvasok, találok benne olyan tudást, amit régen nem vettem észre.  Azóta bátran használom, tanulási, kutatási módszernek is. Amikor beleakadok egy olyan problémába, amihez kell a régi könyv, belelapozok és rájövök, hogy egy csomó olyan ismeret van benne, amit korábban nem vettem észre. És érdemes újra elolvasni.

A könyv mondandója nemcsak az írótól függ. Ha változik az olvasó, változik a könyv. Sőt ezzel azt is mondjuk, hogy ahogy a könyv ...

A tudásmunkás ír

Az írásos rutint Máraitól igyekszem átvenni. Ez volt a módszere.

„… Nagy csend volt ebben a szobában. Írni kezdettem.

Néhány sort írtam mindössze, kézírással, s aztán gyorsan legépeltem azt, amit írtam – másolás közben már javítottam is a szövegen. Ez a munkamódszer napjában mindössze egy kéziratoldallal vitte előbbre a könyvet vagy színdarabot, amelyen éppen dolgoztam. Harminc-harmincöt sor, soha nem írtam többet egyfolytában; néha mondat közepén abbahagytam a kéziratot, s aztán másnap ugyanazzal a lélegzetvétellel folytattam. Ez a munkamódszer legjobban megfelelt idegrendszeremnek. Igaz, hogy ebben aztán következetes voltam; a napi feladatot, ezt az egyetlen kéziratoldalt mindig megírtam. Kicsapongás, ...

Gyerekkorom kedvenc titkos időtöltése volt a könyvek nézegetése. Persze ezek nem akármilyen könyvek voltak. Titkosak.

• Ezeket nem szabad megmutatni senkinek – mondta apám.

Az akasztós ruhásszekrény sötét aljában a naftalin illatú szürke télikabátok alatt voltak.

Nem tudtam még türelmesen olvasni, csak éppen hogy. De szerettem lapozni. Könyvezek – mondtam magamnak.

Az egyik egy vastag papíron fényes fekete fehér fényképekkel illusztrált gót betűs, német nyelvű könyv volt.

• A német haditengerészet csatáiról szól – mondta apám.

A másik, a kedvencem egy színes kemény borítós könyv, piros nagybetűs címmel „Hogyan lett az ember óriás” Iljin – Szegál könyve és a Szikra kiadó adta ki. Minden fejezet ...

"Mese az értelemről" harmadik rész

Első rész

Előző rész

Értelem hiány

Viktor Frank bécsi pszichiáter a huszadik század első felében azt vette észre, hogy az újabb páciensek már nem szexuális elfojtásos problémákkal jöttek hozzá, mint ahogy a freudi elképzelés szerint kellene. Az volt a bajuk, hogy kiüresedett az életük, unatkoznak, búsak. És ebben szenvednek. Lehet, hogy minden jól megy, csak valahogy nincs meg a miértje. Mi az értelme? Ezen kezdett el gondolkodni és kidolgozta a logoterápia módszerét.  Az értelem gyógyítása. Mit kell gyógyítani?

Dióhéjban: ha nem találunk az életünkben értelmet, abba bele lehet betegedni. A logoterápia szerint szükségünk van az értelemre, mintha tudattalanul is tudnánk, hogy valami ...

Mese az értelemről 2. rész. 

Előző rész

A vezető szellemi dolgozó. A szellemi dolgozó a szakterületén vezető. Értelmiségi.

Azért felel, hogy a szervezeti egység kívül teljesítsen.

Belül van a szervezetben, és ezzel együtt jár az a veszély, hogy a belső dolgokkal elmegy az ideje, miközben a szervezet eredményei a szervezeten kívül vannak.

A „kívül-belül” nézethez használhatjuk a kvadráns modellt. Képzeljünk el négy negyedet, a dolgok négyféle nézetéhez.

Lehet egy szervezetet kívülről nézni, és lehet belülről átélni. A szervezetnek vannak kívülről látható dolgai. Ilyenek az eredmények, és az eredmények kapcsolódása egy külső rendszerhez.

Vannak a szervezetnek belső dolgai,. A vezető személye, hogyan ...

Munka közben jön meg a flow.

"Abbey Ryan leül, és fest. Már több mint ezer képet festett naponta fest egyet.

Isaac Asimovnak több mint négyszáz könyve jelent meg. Hogy volt képes ekkora teljesítményre? Egyszerűen: reggel felkelt, leült az írógéphez, és gépelni kezdett. Ez volt a munkája, a gépelés. A történetek, amiket írt, a robotok meg minden más, csak a ráadás volt, amely az írással járt. Amikor Asimov gépelt, nem volt ihletett állapotban. Aztán a gépelés átcsapott írásba, és ez hozta meg az ihletet. Nem azért írunk, mert kedvünk van hozzá. Azért lesz kedvünk hozzá, mert írunk."

(Seth Godin: Az alkotás rutinja. HVG Kiadó  2021 198 199 o.)

A mai szervezetek egyre több szellemi munkával dolgoznak. Vezetői hiba, hogy az alkotó dolgozókat a régi ipari módon motiválják. E munkában fontos az önmegvalósítás, a dolgok értelme.  A dolgozók, - a fizikai dolgozók is - keresik a munka értelmét.  Ezt fogjuk körbejárni.  

Az értelem kialakulása

Kezdjük az értelem kialakulásával.

Van annak evolúciós alapja, hogy értelmet feltételezünk a másik emberben. Hogyan alakult ki az, amit értelemnek nevezünk? Evolúciósan hosszú idő után az állatok nagy része valamilyen környezeti modellt kialakít magában. Ez részben öröklött, másrészt tanult. A fejlettebb, emlősállatoknál egyre több a tanult rész.

Az ember már azt is képes elképzelni, hogy az embertársa is ...

"Minél korábbi egy vizsga, annál kevésbé az adott tanuló teljesítményét, annál inkábba családi hátterét méri – többek között ezért is tartja károsnak, nemcsak igazságtalannak, de a divatos „tehetséggondozás” fogalom szempontjából is diszfunkcionálisnak és túl korainak az oktatáskutatók zöme az ilyen fajta szelekciót. Kelet-Európa országain kívül nem is nagyon találunk ilyen rendszereket."

Írás a Mércén