2015. jún 05.

A sikeres és motivált cselekvés

írta: Dr Domschitz Mátyás
A sikeres és motivált cselekvés

A teljesítménymotiváció modellje

A könyv korábbi bejegyzéseit követve kialakíthatsz olyan szokásokat, amelyek lendületbe tudnak hozni. Először ezeket tedd szokásoddá. 

Hogy merre vigyen a lendület azt a meditatív írás segíti, hogy tervezni tudd a cselekvést abban az elmetérképről és a  halogatás leküzdéséről szóló részek segítenek.

motivatesus.jpg

Most olyan részek következnek, amelyek a hosszú távú tervezést és önfejlesztést támogatják. 

telj.JPGA sikerlélektan szóra a tudományosan képzett elme gyanakvóan tekint, mert a siker ígéretével sok szolgáltatást és könyvet el lehet adni, úgy, hogy az árut nem ellenőrizte a tudomány. Arra gyanakszik, hogy gagyi. A tudomány az igazságért felel, s nem a piaci eredményért. A piaci siker nem feltétlen jelenti, hogy az áru igaz tudásra épül. Így van eladhatatlan igazság, s értékesített gagyi is. Nincs ellenőrizve.

Az itt látható  modell a tudományból származik, s a gyakorlatban is megállja a helyét. A sikerre való motivációt teljesítménymotiváció címszó alatt tárgyalja a szakirodalom. Az ilyen kutatások sok tényezőjét feltárták annak, hogy mitől függ, hogy motiváltak vagyunk-e cselekedni. Ez az ábra mutatja a legfontosabb tényezőket.

A cselekvés értelme

távoli célok.jpgA cselekvéshez képest látszólag a legtávolabbi tényezővel kezdem: Ha a cselekvésem várható eredményét nem tudom hozzá kötni a céljaimhoz, azokat pedig a távolabbi céljaimhoz, akkor nem nagyon tudok arra kérdésre válaszolni magamnak, hogy „mi az értelme” e cselekvésnek? Ám ha tudom, hogy melyek a hosszabb távú céljaim, s azt is hogy a jelen cselekvési szituáció megoldása közelebb visz a céljaimhoz, máris motivációs többlettel rendelkezem. Ezért a motivált cselekvés nem nélkülözheti azt, hogy legyenek leírt hosszú távú céljaink.

A cselekvéssel elért célok értéke és helyessége

Fontos összefüggés az értékek és a célok között, hogy nem fogunk motiváltan cselekedni olyan célok érdekében, amit nem érzünk értékesnek.

Így nem mindegy, hogy milyen célokat tűzünk ki. Annak a célnak van nagy értéke a számunkra, amelyek összhangban vannak az értékrendünkkel.

Például sokunknak lehet problémás a pénzhez való viszonya (nekem is). A pénzről a mohóság, kapzsiság, embertelenség, valami rossz jut az eszükbe. S aki így gondolkodik, és mégis gyarapodni kezdene, elkezdené rossznak érezni magát, s ezt elkerülendő megszabadul a rossz okától - a pénztől. Aztán persze a pénztelenség is rossz, ettől is szabadulni kellene, s ezért pénzt kell szerezni, s így vergődhetünk két rossz között, a pénz hiánya, és a pénz megszerzése - majd elzavarása körül.

Win_or_Lose.jpgAz e viszonyt javító egyik tanács, hogy ne a pénzre fókuszáljunk, hanem arra, hogy milyen céljaink vannak, hogyan szeretnénk élni, mit szeretnénk nyújtani a szeretteinknek, s ha ezeket értékesnek gondoljuk, akkor azt is gondoljuk végig, hogy ezekhez mennyi pénzre van szükségünk. S ha ezeket értékesnek gondoltuk, az ehhez szükséges anyagiak megszerzése máris értelmessé válik.

Így azt látjuk, hogy a cselekvés hátterében célok, s a célok hátterében értékek vannak. Érdemes elgondolkodni, azon, ki és mi a fontos számunkra az életben. Mik az értékeink, mit gondolunk arról, hogy mi az életünk értelme. Ezekről még lesz szó.

A köztes célok szerepe

A hosszú távú célok bonyolultak, több részből állnak, messzi távolba nyúlnak, így nehezen motiválnak. Mindezek miatt érdemes részcélokra bontani őket, (s a részcélokat újabb részcélokra), s így közelebbi és kézzel foghatóbb célokkal tudunk tervezni. Így könnyebben eldönthető, hogy elértük e (megírom ezt a szöveget, vagy nem írom meg), elég rövid távúak hogy jól el lehessen képzelni azt az állapotot, amikor elértük. A jól elképzelhető rövid távú köztes célok motiválnak a jelenbeli cselekvésben. A hosszú távú és bonyolult célokat bontsuk fel az elérésükhöz szükséges rész célokra. Ehhez használjuk például az elmetérkép módszerét.

A cselekvési szituáció

A cselekvési szituáció önmagában is elemezhető. Az elemzéshez sok módszer van, most De Bono öt lépéses modelljét mutatom be. (a képen nem pontosan ez van, de mindegyik jó) problem-solving_1.jpg

1. A jelen szituációból, hova akarok eljutni. Jó kérdés: „Mikor tekintem (én) megoldottnak a problémát?”

2. Mit tudok a problémáról? Nem tudok mindent, akkor milyen tudást szerezhetek meg hogy jobban értsem meg a problémát? Tudjak meg eleget, s fogadjam el, hogy soha nem tudok meg mindent. Nem teljes tudással is lehet cselekedni, s a cselekvés közben is szerezhetek tapasztalatokat.

3. Milyen megoldási lehetőségek vannak? Mit tehetnék én? Mit tehetne más, s ezért hogyan érem el, hogy segítsen?

4. Döntés - kiválasztás. A lehetőségek közül kiválasztom a nekem (nekünk) megfelelő megoldási alternatívát.

5. Megvalósítás. A kiválasztott megoldási alternatívát megvalósítom. Ezt könnyíti a feladatlista.

cselekvés1.jpgA vezetési, szervezetfejlesztési, szervezési szakmák mind az öt lépéshez gazdag eszköztárat ajánlanak egyelőre elég ennyi.

A cselekvési kör

Részese vagyunk a cselekvési szituációnak! Ezt nem gondolja mindenki így. Attól függően, hogy a szituációban magunknak mekkora szerepet gondolunk, más-más eredményt fogunk jósolni. Ez meg összefügg azzal, hogy mit gondolunk arról, hogy sikerül e megoldani. Ez pedig az önértékelésünkhöz kapcsolódik. Proaktív magatartásnak nevezik, ha valaki aktív, kezdeményező cselekvő szerepet gondol magának, s reaktívnak, ha inkább csak elszenvedi a szituációt.

Ha azt gondoljuk, hogy kicsi az esélye a cselekvés sikerének, s a szituáció hatása lesz a meghatározó, kis cselekvést gondolunk, s ennek kicsi is a következménye.

cselekvés2.jpgHa azt gondoljuk, hogy nagy az esélye a cselekvés sikerének, s a szituáció mellett a cselekvésünk meghatározó, határozott cselekvést gondolunk, s ennek erősebb lesz a következménye.

Az önértékelés köre

Az előbbi cselekvési körben lényeges volt, hogy mit gondolunk arról, hogy sikerül e megoldani a problémát. Ez az önértékeléssel függ össze. Ha magas az önértékelésem (a problémával kapcsolatos helyzetekben) akkor azt fogom gondolni, hogy sikerül megoldanom, ezért cselekszem, s így a cselekvéssel esélyt adok az eredménynek. Az eredményes cselekvés tapasztalata újra megerősíti az önértékelést.

Ha nem cselekszem, vagy csak alig, az ennek következtében eredménytelen cselekvés is visszahat az önértékelésemre.

önértékelés.jpgAz önértékelés fejleszthető cselekvéssel. Ha gyakran gondolom a szituációimról, hogy nem vagyok benne meghatározó tétel ez csökkenti az önértékelésemet.

Ha keresem és megtalálom a cselekvési lehetőségeimet és cselekszem – ez meg növeli az önértékelésemet.

S a cselekvéseim vagy sikerülnek vagy nem. Abban is különbözünk, hogy a sikert és a kudarcot hogyan könyveljük el az önértékelésünkben.

its-not-okay-but-I-am-okay-framed.jpgVan aki a sikert saját cselekvésének tulajdonítja, önmagához köti: „Sikerült, mert jó vagyok benne”, míg a kudarcot inkább a körülményekre, vagy a változtatható magatartásnak tulajdonítja. ”Nem sikerült” „Túl nehéz volt” „Megpróbálhatom máshogy. Például kisebb adagokban.” Ha így könyvelünk, a siker erősíti az önértékelést, (s a kudarc nem gyengíti)

Van aki fordítva könyvel. A sikert a szituációnak, vagy a szerencsének tulajdonítja, s nem önmagához köti: „Sikerült, mert szerencsém volt”, míg a kudarcot inkább önmagának a változtathatatlan személyes vonásoknak tulajdonítja. ”Nem sikerült” „Mert én ehhez (is) hülye vagyok” "Túl nehéz ez nekem” Ha így könyvelünk a siker nem erősíti az önértékelést, a kudarc pedig gyengíti.i_am_a_loser.jpg

S hogy miért könyvelünk így? Lehet hogy a szüleink így könyvelték a sikereinket, s a kudarcainkat. Sikerültek a dolgaink, mert szerintük ügyesek okosak voltunk, vagy nem sikerültek, mert buták és ügyetlenek voltunk. S megtanultuk tőlük.

Ez az eltérő siker-kudarc könyvelés aztán benne van abban, ahogyan a cselekvésről gondolkodunk. Ha a siker tőlünk van, a kudarc nem, a cselekvésünk inkább pozitívan hat az önértékelésünkre, és bátrabban cselekszünk. Ez a sikerkereső magatartás.

Ha a siker nem tőlünk van, de a kudarc igen, inkább kerülni fogjuk a cselekvést. Ez a kudarckerülő magatartás.

Gyakorlat

Elsőnek fogalmazd meg a legfontosabb értékeidet, s ennek kapcsán legfontosabb életcéljaidat. Használd ehhez a naplóírás technikáját. S pár napig írj folyamatosan írj e témákról:

  • Fontosak nekem … (s mindent írj le ami erről eszedbe jut)
  • Hol akarok tartani 1 év múlva
  • Hol akarok tartani 5 év múlva

 *************************************************

Az önértékelés fejlesztéséről, s a cselekvés megszervezéséről a későbbiekben még írok.

Csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Motivációs tréningek, coaching itt. 

Irodalom

Varga Károly.jpgbono.jpgVarga Károly: Az emberi és szervezeti erőforrás fejlesztése (Akadémiai Kiadó 1988)

Edward De Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni. HVG Kiadó, Budapest, 2007

 Kép:

http://www.lucreid.com/?p=2261

http://www.sgi.org/buddhism/buddhist-concepts/win-or-lose.html

 http://www.3vadmin.com/problem-solving-skills/

 http://www.livingthenourishedlife.com/2014/02/when-life-is-hard

 http://pittsburgh.indymedia.org/news/2003/11/10972_comment.php

Szólj hozzá

életvezetés