A munka aszkézis és siker irodalom sorozat újabb része

A régi pszichológia (a humanisztikus és a pozitív pszichológia kritikája szerint leegyszerűsítve) inkább a betegségek gyógyításának a pszichológiája volt. Sokat tudott a betegségekről, de alig valamit az egészséges életről. Ennek a reakciójaként alakult ki a hatvanas években a humanisztikus pszichológia mozgalma.

A humanisztikus pszichológia nem a betegséget kereste, hanem az emberekben lévő „jó” felszabadítására törekedett. „Szabadítsuk fel a bennünk lévő energiákat, a kreativitást, a teljes embert, a bennünk lévő Buddha természetet!”

A mozgalomból Maslow és Rogers neve a legismertebb. A humanisztikus pszichológia laikusok mozgalma is volt, rengeteg „csoportozós”, önfejlesztő módszer alakult ki benne, s az emberek egymást segítve dolgoztak önmaguk és egymás fejlesztésén. A nyolcvanas évek végén sok ilyen csoportba jártam én is, és itt kezdtem el csoportokat vezetni. A humanisztikus pszichológia, a mozgalmi jelleg miatt gyakran nem sokat adott a tudományos, szakmai keretekre. A tudományos hitel mellett a személyes hitelességre helyezte a hangsúlyt. A mozgalom sok értéket halmozott fel, amelyekből sokat felvett a terápiás gyakorlat, az üzleti tréningek és a coaching világa. A szervezetfejlesztő „anyanyelvem” - megközelítésem, sok más fejlesztőhöz hasonlóan innen származik. És merített belőle az önfejlesztő irodalom is.
Az önfejlesztő irodalomban erős a „pozitív gondolkodás” tanítása. Ezt is lehet értelmesen és ész nélkül használni. Híres áramlat az úgynevezett vonzás törvénye, mely szerint, amire sokat gondolunk, azt „bevonzzuk” az életünkbe. Ebben van valami, mert érdemesebb inkább a problémák megoldásán gondolkodni, mint azon, hogy miért nem tudjuk megoldani.

De van ennek egy szélsőséges áramlata, mely szerint ne is gondoljunk nehézségekre, csak képzeljük el, s vizualizáljuk azt, hogy a probléma már megoldódott, s ettől meg is fog oldódni. Na, ezt a módszert több kísérletnek vetették alá. Ez már a "pozitív pszichológia" áramlata. Ez részben elhatárolódik a humanisztikus pszichológiától, annak nem tudományos laikus jellege miatt, és tudományos módszerekkel keresi az életvezetést segítő tudást.

Az egyik során arra kértek egyetemi hallgatókat, hogy a vizsgáik előtt minden nap néhány percet azzal töltsenek, hogy jó jegyeket vizualizálnak maguknak.[1] Képzeljék el, hogy milyen jól éreznék magukat egy jól sikerült vizsga után. Egy kontrollcsoportot is bevontak a vizsgálatba, akiknek nem volt semmi különösebb dolguk, csak a megszokott rend szerint tették a dolgukat. Mindkét csoportot megkérték, hogy jegyezzék fel mennyit tanultak, s a kísérlet végén megnézték az osztályzataikat. Az eredmény: A vizualizálók kevesebbet tanultak, és rosszabbul szerepeltek a vizsgán. Lefordítva olcsó tanári poénra: „ne álmodozz, inkább tanulj!” (de vizualizálhatod a terveidben az örömteli tanulást.) Más vizsgálatok hasonló hatásokat mutattak. A kutatók azzal próbálják magyarázni e negatív eredményeket, hogy az álmodozás azzal is jár, hogy nem tesszük meg a célok eléréséhez a kellő erőfeszítéseket, s a csak pozitív gondolat nem készít fel az életben törvényszerűen előforduló nehézségek leküzdésre.

Richard Wiseman az „59 másodperc” című könyvében mutat egy táblázatot. 10 olyan módszer van benne, amelyeket az emberek céljaik elérésére használnak. Mindegyik állítás mellé írd le egy papírra, hogy „igen”, ha használod, s „nem”, ha nem használod.

„Amikor életem egy fontos részét próbálom megváltoztatni, akkor többnyire:

1. lépésről lépésre tervet készítek

2. azzal motiválom magam, hogy egy általam kedvelt személyre összpontosítok (egy ismert személyre, vagy vezetőre)

3.mesélek másoknak a céljaimról

4. azokra a rossz élményekre gondolok, amelyek akkor érnek, ha nem érem el a célomat

5. azokra a jó dolgokra gondolok, amelyek akkor történnek velem, ha elérem a célomat

6. igyekszem elnyomni a barátságtalan gondolatokat (például nem gondolok egészségtelen ételekre, vagy a cigire)

7. megjutalmazom magam, ha tettem valamit a céljaim elérése érdekében

8. az akaraterőmre bízom magam

9. följegyzéseket készítek az előmenetelemről (naplót vezetek, vagy táblázatot készítek)

10.arról fantáziálok, milyen jó lesz nekem, ha elérem a célomat”

Pontozás: 1 pontot ér az 1,3,5,7,9 kérdésekre adott igen válasz, és 1 pontot ér a 2, 4, 6, 8, 10 kérdésekre adott nem válasz. Maximum 10 pontot lehet így elérni.

Wiseman egy vizsgálatban csoportokat követett, (fél és egy évig) akik különféle célokat akartak elérni. A végén megkérte a résztvevőket, hogy írják le, hogy milyen technikákat használtak céljaik elérésnek támogatására. 10 % érte el a célját. A fenti táblázatban a 10 leggyakrabban használt célelérő technika van. Kiderült, hogy azok, akik a táblázat páros számmal jelölt módszereit használták nemigen érték el a céljaikat. Ám a páratlan számú módszereket használók nagyobb arányban elérték. Wiseman magyarázatot is ad erre, de ezt most elengedem, hogy bemutathassak egy kísérletileg is igazolt módszert szintén ebből a könyvből. Nem írom le teljes részletességgel a módszert, inkább olvasd el a könyvet, de a lényegét megmutatom.

A neve „duplagondol”

2. Első lépésben gondoljunk valamire, amit el akarunk érni. Majd gondoljunk el két olyan előnyt, amely a cél elérésével együtt jár.
3. Ezután gondolkodj el a cél elérése közben felmerülő akadályokra, körülbelül két percig, s írd le a két legfontosabbat.
4. Ezután ismét a pozitív oldalra gondolj, két percig arra, hogy hogyan lenne jobb az életed, ha elérnéd az első pontban leírt első számú előnyt.
5. Majd a siker legfőbb akadályával foglalkozz két percig, s arra, hogy mit tennél, ha előállna a probléma.
6. Majd a célod elérésnek első pontban leírt másik előnyét képzeld el ismét két percig
7. Végül a második nehézségen gondolkodj, s azon, hogy mit teszel, ha felmerül.

E módszer sikerét több kísérlet igazolta. Jobban működött, mint, ha valaki csak a pozitív célokon fantáziált. Talán mert az életben vannak problémák, amelyek megoldására érdemes felkészülni.

Ilyeneket „tud” a pozitív pszichológia. A humanisztikus pszichológia szándékát követi abban, hogy a pozitívumokat, a jó élet lehetőségeit keresi, de azért el is határolódik a humanisztikus pszichológiától, annak naiv, tudománytalan oldala miatt. S végül tudományos könyv is megjelenhetett ezzel a címmel: Hogyan legyünk boldogok? (Ez lesz a következő szövegben)

[1] Richard Wiseman: 59 másodperc. Egy kis ésszel sokra mész. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.

Kép

• http://viladepaz.blogspot.hu/2012/06/la-terapia-grupal-el-reencuentro-con.html
• http://www.slideshare.net/outofmypagenow/history-of-psychology
• visualisation_creative_im1.jpg   visualisation-creative.com
• https://moly.hu/konyvek/richard-wiseman-59-masodperc
• http://www.innovationmanagement.se/2014/04/23/7-key-decisions-behind-innovation-success-a-roadmap-to-master-innovation/