Az emberek keresik életük értelmét

Arról már beszéltünk, hogy az emberek sikeresek, boldogok akarnak lenni, de arra is szükségünk van, hogy értelmet lássunk az életünkben. Szükségünk van, arra hogy értelmesnek gondoljuk azt, amit csinálunk. Az emberek az életük értelmét is keresik.

Viktor Frankl hozta létre a logoterápiát. Logosz értelem. Terápia gyógyítás. Frankl szerint az embereknek gyakran az a baja, hogy nem látják mi az életük értelme. Kiüresedett. Van olyan nap, hogy nem látszik, hogy minek felkelni, minek elmenni egy találkozóra, minek járni az egyetemre. Ismerős, mindenkinek van ilyen. Ha ez tartósan ilyen, bele lehet betegedni. 

Azt is mondja a logoterápia, hogy az ember tudja csak, hogy az élete véges, ezért rákényszerül arra, hogy valamikor az életében, kialakítsa a választ, hogy mitől teheti az életét értelmes alkotássá?
Ha valaminek az értelmére rákérdezünk, akkor mindig egy átfogóbb rendszerbben lévő helyére kérdezünk. Mi egy tanóra értelme? Például, ha pedagógiai óra, akkor a résztvevők tanárok lesznek, és a lelki egészséggel is fognak foglalkozni. Az óra értelmére kérdezve egy átfogóbbra kérdeztem rá. Arra is rá lehet kérdezni, mi az értelme például testnevelés tanárnak lenni? Embereket hozzá segíteni egészséges élethez. Mi az értelme egészséges életet élni? Mindig, aminek az értelmére rákérdezek, egy átfogóbb rendszerben lévő helyére kérdezek. Mi az élet értelme? Életen túlira kérdezek rá. A hívő számára van egy transzcendens értelem. Ha nem hívő, akkor lehet, hogy a családja, az emberiség, a szakmája, vagy a társadalom az a rendszer, amelyben megtalálja az értelmet. Az is hozzáköti valami átfogóhoz.

A logoterápia szerint három fő területen találnak az emberek értelmet

• Cselekszem és ennek eredményeként létrejön valami a világban. Ez az alkotással kapcsolatos értelem.
• Megigéz valami, és befogadok valami gyönyörűt. Szépség jár át. Ez a befogadással kapcsolatos értelem.
• Van egy harmadik, ez az úgynevezett beállítódással kapcsolatos érték. Ver a sors, szenvedek, és alakulok. Persze ezt utólag szoktuk gondolni. Ha később visszagondolok, szenvedtem, és erősebb, bölcsebb lettem általa. Érettebbé tett a sors. Ez a beállítódási érték. Kapok a sorstól egy olyan kihívást, amitől érettebb, egészebb, teljesebb leszek, mert megküzdöttem vele.

Onnan kezdtem a sorozatot, hogy, hogyan legyünk milliomosok. Ez a felszín, és eljutottunk oda, hogy az emberek boldogok is akarnak lenni, meg szeretnék értelmesnek látni az életüket. Az értelmet megtalálták a vallásban, de ahogy elveszítették az isteneket, ellaposodott a világuk. Pedig szükségünk van a lelki magaslatokra is.

A végére hagytam azt, hogy mit mond Maslow az önmegvalósító emberekről.

Maslow az önmegvalósító emberekről

A humanisztikus pszichológiában fontos elem az „önmegvalósító ember” alakja. Maslowtól származik a szinte minden menedzserképzésben tanított „szükséglet piramis” modell. Amely szerint először az alapvetőbb szükségleteknek kell kielégülni, és csak ezután jelennek meg a magasabb rendű szükségletek.

• A piramisban legalul vannak az alapvető fiziológiai létszükségletek: táplálék, víz, oxigén, optimális hőmérséklet
• Felette a biztonsággal kapcsolatos szükségletek. Létbiztonság, közbiztonság; anyagi biztonság, tulajdon.
• Felette a kapcsolatok iránti szükségletek. Valahová tartozás, család; barátok, házastárs, szerelem, munkakapcsolatok.
• Felette az elismerés, megbecsülés szükséglete.
• Legfelül az önmegvalósítás. Követi, kibontakoztatja a belső képességeit, kreativitás, beteljesedés. Ezen a szinten gyakran élnek át a világgal való egység élményét.

Ám azt már kevesen tudják róla, hogy a humanisztikus és transzperszonális pszichológiai mozgalom egyik alapítója volt, és munkássága központjában az önmagukat kiteljesítő, kreatív, önmegvalósító személyek pszichológiája állt. Maslow szerint ilyenek az önmegvalósító személyek[2]:

Az önmegvalósítók:

• Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot.
• Elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban.
• Spontánok gondolataikban és érzelmeikben.
• Természetesek és mesterkéletlenek.
• Problémaközpontúak, az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket.
• Függetlenek és autonómok, állandóan készek az események friss látásmódjára.

• Gyakran tapasztalnak valamiféle „óceanisztikus” érzést, a világgal való egység élményét, amely túllép időn és téren.
• A tevékenységek folyamatát önmagáért is méltányolják.
• Humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú.
• Kreativitásuk és találékonyságuk friss és gyakran a gyermekekéhez hasonlít.
• Belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, melyben élnek, erősek, függetlenek, és a saját meglátásaik által irányítottak, ezért néha szeszélyesek is lehetnek.

Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések:

• Úgy élni az életet, mint a gyerekek, teljes elmélyedéssel, és összpontosítással.
• Inkább új dolgokat kipróbálni, mintsem ragaszkodni a biztos módszerekhez,
• Inkább az érzésekre hallgatni, és nem a tekintélyre, vagy a többség hangjára a tapasztalatok értékelésében.
• Őszintének lenni, kerülni a színlelést és a szerepjátszást, felkészülni arra is, hogy lehet, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével.
• Felelősséget vállalni, azért, amit eldöntöttünk. És meg is tenni.

 ****

Forrás:

• Alfried Längle: Értelmesen élni. Jel Kiadó, Budapest, 2004
• Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem. Pszichológia. Osiris. Budapest. 1997.

Kép

• http://themeaningseeker.com/logotherapy/
• https://cezarspace.wordpress.com/tag/logotherapy/
• http://www.srune.com/lists/the-meaning-of-life-is/59
• https://www.linkedin.com/pulse/applying-maslows-hierarchy-needs-your-data-center-strategy-rane