A világ négyféle nézete
Mese az értelemről 2. rész.
A vezető szellemi dolgozó. A szellemi dolgozó a szakterületén vezető. Értelmiségi.
Azért felel, hogy a szervezeti egység kívül teljesítsen.
Belül van a szervezetben, és ezzel együtt jár az a veszély, hogy a belső dolgokkal elmegy az ideje, miközben a szervezet eredményei a szervezeten kívül vannak.
A „kívül-belül” nézethez használhatjuk a kvadráns modellt. Képzeljünk el négy negyedet, a dolgok négyféle nézetéhez.
Lehet egy szervezetet kívülről nézni, és lehet belülről átélni. A szervezetnek vannak kívülről látható dolgai. Ilyenek az eredmények, és az eredmények kapcsolódása egy külső rendszerhez.
Vannak a szervezetnek belső dolgai,. A vezető személye, hogyan éli át a szervezetet. Van egy többes számú belső nézet is, ez a szervezeti kultúra. A "mi". Közösösen használt fogalmak, gondolkodási minták, érzelmek.
Egy másik elválasztás szerint vannak egyes számú dolgok, (például az eredmény a szervezet számára, a személy belső világa, ahogy ő átéli.
Alul a belső és külső többes számú dolgok, a belső és külső rendszer. Így a megismerés négy negyede jön létre.
- Az az egyedi dolog, ahogyan arra ránézünk, ahogyan kívülről látjuk. Az a konkrét dolog, amit éppen megismerünk. Az, amit éppen teljesíteni kell, amit létre kell hozni.
- Azok. A dolgok nem önmagukban léteznek. A dolgok rendszere, ahogy a gondolkodó elme megismeri a rendszereket, egy elképzelt külső szemmel. Többes számú eredmény, az eredmény más eredmények rendszerébe hogyan kapcsolódik be. Rendszerelemélet, rendszerszemlélet.
- Én. A szubjektum belső világa, ahogyan azt átéli.
- Mi. A kultúra. Amivel közösen gondolkodunk. Belülről átélt rendszer. "Mi”-ként éljük át.
Mindegyikre kell figyelni, ha meg akarjuk érteni a társas és szervezeti jelenségeket. Azért fizetik a vezetőt, hogy a külső eredményeket hozza, de ahhoz, hogy ez meglegyen, mind a négy negyedben kell neki működni.
A szervezet bevonja a vezetőt, használja az idejét, de arra kell figyelni, hogy a szervezetet kifele teljesítsen. Mind a négy szempontot figyelembe kell venni akkor, amikor vezet.
Lelki funkciók
Van ehhez egy hasonló modell C. G. Jung lelki funkciók modellje.
- Az ábra függőleges dimenziójában lehet valaki gondolkodó, és az ellenkező párja az érző. Amikor érzek, akkor benne vagyok valamilyen érzelemben. Amikor gondolkodok, akkor kívül vagyok és gondolkodok arról a dologról. („Az” nézetben vagyok) Nem lehet benne lenni valamiben és ugyanakkor racionálisan is gondolkodni róla. A gondolkodáshoz kívül kell kerülnöm az érzelmekből.
- A másik elválasztás egyik oldalán van az érzékelés, amellyel észrevesszük a kézzelfogható, átélhető dolgokat. A szervezetben ez például az eredmény. Mik azok a kézzelfogható eredmények, amiket a szervezetnek létre kell hozni, vagy mi az, amit érzékszervekkel érzékelni lehet. Aki így gondolkodik, az egy nagyon jó gyakorlatias vezető. A másik oldal Jungnál, az intuíció. Vele kevés adatból, kevés tényből is összefüggéseket tudunk találni. Megérezzük, hogy mi a helyzet, mi fog történni, merre van az előre. Egy befele figyelő állapot a világot a belső jelenségekből értjük meg.
Nos, ebből is vannak típusok, a négy negyedbe tartozóak a személyiségtípusok,
- A gondolkodó érzékelők, a külső kézzel fogható tényekre figyelnek inkább. Ez egy konkrét gyakorlatias, racionális gondolkodás.
- A gondolkodó intuitív, az érzékszervekkel bevett hatásokkal, a belső hangulatokkal, megérzésekkel az intuíciói segítségével gondolkodik.
- Van az érzékelő és érző, ez átéli érzi a külső világban érzékelhető dolgokat.
- És van az intuitív érző. Az érzésekből, hangulatokból érzi meg intuíció segítségével, hogy milyen helyzet van, vagy mi van a helyzetek mögött.
Azt nem nagyon tudjuk változtatni, hogy milyen a személyiségünk, van aki inkább kifele figyel, valaki inkább befele figyel. Annyit lehet mondani hogy az a jó, ha van mellettünk olyan, aki másmilyen.
Mert mind a négy funkcióra szükség van. Kell gondolkodni, kell érezni, kell érzékelni, és kell az intuíció. Az a jó, ha olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik valamilyen területen okosabbak nálunk. A csapatunk így lesz erős.
Lehet úgy nézni a szervezetre, mint egy személyiségre. A funkciók a szervezet teljes személyiségéhez kellenek.
A kvadráns modell kialakulása is érdekes, erröl egy másik szövegben fogok írni.