2018. sze 29.

A legtöbb oktatási rendszer olyan selejtarányt tervez, amely bármely üzleti vállalkozást csődbe juttatna.

írta: Dr Domschitz Mátyás
A legtöbb oktatási rendszer olyan selejtarányt tervez, amely bármely üzleti vállalkozást csődbe juttatna.

  • bukas.png A világ legjobb rendszerei sikerre vannak programozva.
  • A legtöbb jelenlegi oktatási rendszer kudarcra van programozva.
Nem mindenkinek a megbuktatására, de arra igen, hogy a tanulók nagy százalékát megbuktassák. Egyes esetekben több, mint 50 százalékot! És amit beprogramozunk, azt kapjuk eredményül.
A világ légitársaságai úgy tervezik meg a gépeiket, hogy minden alkalommal 100 százalék biztonsággal érjenek földet. Az egy a millóhoz arányt tragédiának tartanánk.
A világ legjobb autógyártó vállalatai vagyonokat költenek arra, hogy gyártási hibaarányukat 2 százalékról 1 százalékra csökkentsék. (valójában már milliomodoknál - ppm - tartanak. D.M)
A legtöbb oktatási rendszer ezzel szemben ténylegesen olyan selejtarányt vár el és tervez, amely bármely üzleti vállalkozást csődbe juttatna. ...
Egy 20 százalékos gyártásihiba-arányt bármilyen vállalkozásban, bárhol a világon anyagi katasztrófának tekintenének. Az iskola az egyetlen olyan szervezet, amely ezt sikerként könyveli el. ...
... a fiatalok nagyon magas árat fognak fizetni. Olyan nem kielégítő munkák halvány kilátásaival néznek szembe, amelyeket mindössze a munkanélküliség időszakai fognak megszakítani ...
A gazdasági következmények eléggé rosszak. De ami még rosszabb, az a sok dühös ember, akiket ez az őrült rendszer elutasított, gyakran élethosszig tartóan magukon viselik viszautasításaikat mint az alulteljesítés, a szégyen, a kétségbeesés és a harag jelvényeit"
D.M.: Pedig lehet, hgy csak annyi volt, hogy máshogy tanultak - volna - mint ahogy a tanár tanított.

Japánban ez antiszociális

Mindez Japánban: "Japán nagyon homogén - egy olyan kulturális klímával, amely a közösségi és a családi tudatot ösztönzi. Tehát, ha "megbuktatjuk" a gyerkőcöket az általános iskolában, ha elkülönítjük őket képességeik vagy valamilyen más kritérium alapján, akkor az antiszociális tettnek minősíthető" (291 o.)
Forrás: 
Gordon Dryden és Dr Jeanette Vos: A tanulás forradalma. A tanulás és a gondolkodás forradalmi módszerei.
Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2004 (269.oldal)
Szólj hozzá

oktatás tudástársadalom