A Corvinus Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájában vezettem egy kurzust. Azt a címet adtam, hogy „Eklektikus szervezetfejlesztés.” Eklektikus, mert a szervezetekben sokféle fejlesztési gondolkodás van. Ezek egymás mellett élnek, az szerint, hogy a vezetők mit olvastak, milyen tréningekre jártak. 

És szervezetfejlesztőként ezek között kell dolgozni. Sok köztük a „hogyan váljunk sikeressé” témájú könyv, amelyek főleg Amerikából származnak. Lényegük dióhéjban az, hogy

1. A siker rajtad múlik.
2. Tűzd ki a célodat!
3. Majd napról napra végezd el a célhoz vezető feladatodat, és el fogod érni a sikert

Az ilyen irodalomnak a protestáns országokban több száz éves története van. Ezt a történetet mesélem el egy blogos sorozatban.

"Munka aszkézis és siker irodalom" címet adtam a bevezető szövegnek. 

A sikerirodalom tipikus üzenete, hogy tervezd meg, milyen célokat akarsz elérni, ezután napról napra végezd el az ide vezető feladatokat. Ha így teszel, nagy valószínűséggel eléred a célodat. Itt olvashatod részletesebben.

Az ilyen könyvek nagy részét protestáns területen írták, és ez nem véletlen. Mert vallásos, protestáns alapon indult el az önfejlesztő könyvek több száz éves története. E hagyományban a munkát hivatásnak fogják fel, és a szorgalmas, aszketikus munkától nem gyarapodást várnak, hanem üdvözölést. A protestáns hagyomány.

Bemutatok néhány jó tanácsot az önfejlesztő könyvek két huszadik századi klasszikusától. Ők: Dale Carnegie és Napoleon Hill. Ne aggódj, tanulj meg élni! 

A fókuszálás is egy fontos tanács. Ez szerint válassz egy területet, amelyen sikeres akarsz lenni, és fókuszálj az itt elérendő eredményekre. Válassz egy területet!

Az eddig bemutatott tanácsok egy racionális életvezetési áramlatba tartoznak.  A kitűzött cél elérése érdekében, szorgalmasan, napról napra végezd el a házi feladatodat.

Közben sokan más irányba indultak. A racionális menedzseri szubkultúrák ellenpontjaként irracionális lelki technikák fele fordultak.   Találtak is ilyeneket az ősi kultúrákban. Taoizmus, buddhizmus, zen buddhizmus, indián kultúra. Aztán ezeket elegyítette a New Age. Az önfejlesztő mozgalom sokáig a tudományon kívül keresett módszereket. Itt.

Aztán beszállt a tudomány a pozitív pszichológiával. Például így:

„A kísérlet során arra kértek egyetemi hallgatókat, hogy a vizsgáik előtt minden nap néhány percet azzal töltsenek, hogy jó jegyeket vizualizálnak maguknak. Képzeljék el, hogy milyen jól éreznék magukat egy jól sikerült vizsga után. Egy kontrollcsoportot is bevontak a vizsgálatba, akiknek nem volt semmi különösebb dolguk, csak a megszokott rend szerint tették a dolgukat. Mindkét csoportot megkérték, hogy jegyezzék fel mennyit tanultak, s a kísérlet végén megnézték az osztályzataikat. Az eredmény: A vizualizálók kevesebbet tanultak, és rosszabbul szerepeltek a vizsgán. Lefordítva olcsó tanári poénra: „ne álmodozz, inkább tanulj!” (de vizualizálhatod a terveidben az örömteli tanulást.)” Itt.

A pozitív pszichológia azt állítja, hogy a boldogságra való hajlam legjobban öröklött adottságainkon múlik és kis részben a körülményeinken. 40% az, ami rajtunk múlik. Akkor viszont érdemes a 40%-ra koncentrálni. Lyubomirsky a „hogyan legyünk boldogok” című könyvében leírja ennek 12 módszerét.

Transz. Az önfejlesztés a lelki mélységek/magasságok fele is elindult. Egy-egy csoport elvonult egy amfetamin, vagy más szer „túrára”. Kutatási célokból szerekkel segítve módosult tudatállapotba kerültek. Aztán feldolgozták az élményeket.  Az emberi lélekkel való találkozást, a mélységeket a megvilágosodást keresték. Ez laikusok mozgalma volt, és ez baj volt. Tévedtek el benne emberek. Meg is haltak benne emberek. Nem voltak kontrollált keretek. Aztán a szerekkel való kutatást illegálissá tették. De merített belőle a transzperszonális pszichológia.

A sorozat elején egy "hogyan legyünk milliomosok" témájú szöveget mutattam be. Ez a felszín, és eljutottunk oda, hogy az emberek boldogok is akarnak lenni, meg szeretnék értelmesnek látni az életüket. 

Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi ennek az egésznek (életnek) az értelme. A választ korábban a vallások adták. De ahogy elveszítettük az isteneket, ellaposodott a világunk. Pedig szükségünk van a lelki magaslatokra is. Megszületett az értelmes élet pszichológiája. A logoterápia. 

E pszichológiával teljesen egyezik az a kutatási eredmény, mely szerint azok az emberek, akik élményekre költik a pénzüket dolgok helyett, sokkal boldogabbak. (Közben megosztotta valaki velem ezt a szöveget, ami éppen passzol a témánkhoz.) Itt.

A történetet a jungiánus lélektannal zárom. Jung szerint az istenek lelki tartalmaink, pszichológiai realitások. Akik ott vannak a pszichénk mélyén, akkor is, ha a felszínen nem hiszünk bennük. És ahogy az emberek elvesztették a vallásos kapcsolatot, elvesztették a kapcsolatot a bennük lévő mélyebb lelki tartalmakkal.  És ez a kapcsolat-hiány lelki betegségekhez vezet. Sőt innen nézve a betegség a lélek üzenete, arra, hogy az elszigetelt részek is élni akarnak.  És a gyógyulás, az egészséges élet igényli e tartalmak integrálását a személyiség egészébe. Ezt individuációs folyamatnak nevezi Jung. A cél: teljes személlyé válni. Ez az életünk végéig tartó folyamat.

Ez már rég túl van a népszerű önsegítő irodalmakon. De aki következetes a fejlődésben, az nem áll meg a „hogyan legyünk sikeresek” kérdésnél, és eljuthat a „hogyan éljünk teljes életet” kérdésig.

Irodalmak

1. Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem. Pszichológia. Osiris. Budapest. 1997.
2. Dale Carnegie: Sikerkalauz I. Gladiátor Kiadó, Budapest, Minerva Budapest, Sikerkalauz II. III. Minerva, Budapest, 1991, 1993
3. Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása - Az önfejlesztés kézikönyve. Bagolyvár Könyvkiadó, 2004
4. Stephen R. Covey: A 8. szokás- Az eredményességtől a kiválóságig. Bagolyvár Könyvkiadó, 2010
5. Csíkszentmihályi Mihály - Isabelle Selega Csíkszentmihályi: Élni jó. Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai kiadó, 2011. 
6. Eugene T. Gendlin DR.: Életproblémák megoldása önerőből.  (Fókuszolás) Tankönyvkiadó, Budapest, 1989
7. Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj! Bagolyvár Kiadó, 2007
8. James Hollis: Az élet második fele. Animus Kiadó, 2009
9. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa, Budapest, 1987
10. Alfried Längle: Értelmesen élni. Jel Kiadó, Budapest, 2004
11. Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Ursus Libris kiadó 2008.
12. Abraham Maslow. A lét pszichológiája felé. Ursus Libris Bt 2003.
13. Mohás Lívia Ki tudja, mi a siker? Magyar Könyvklub, Budapest 2005
14. Martin E. P. Seligman: Autentikus életöröm. A teljes élet titka. Laurus Kiadó. Győr, 2008.
15. Martin Seligman: Flourish. Élj boldogan. A boldogság, a jól-lét radikálisan új értelmezése. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2011.
16. Brian Tracy: Önerőből milliomos. 21 sikerkulcs a gazdagsághoz. Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2004.
17. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat. 1982.
18. Richard Wiseman: 59 másodperc. Egy kis ésszel sokra mész. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.

Képek

• http://www.amusingfun.com/tag/how-to-be-successful-in-life/
• http://www.japantoday.com/category/arts-culture/view/japanese-buddhists-adapt-to-western-views-of-their-religion
• http://topophilian.blogspot.hu/2013/03/individualism-vs-individuation.html