Elindítottam egy sorozatot a munka aszkézis és sikerirodalom címmel. A bevezetőjét itt olvashatod.

A második részben bemutattam egy jó példáját egy könyv ismertetésével. Ennek, mint a legtöbb ehhez hasonló könyvnek  az a lényege, hogy tervezd meg milyen célokat akarsz elérni, ezután napról napra végezd el a célhoz vezető feladatokat. Ha így teszel nagy valószínűséggel eléred a célodat.  Ezt itt olvashatod.

A harmadik részben arról írtam, hogy az ilyen könyvek nagy részét protestáns területen írták, és ez nem véletlen. Hogy miért? Itt:

Aztán utaltam két klasszikusra "Ne aggódj! Tanulj meg élni!" címmel. Ők Dale Carnegie és Napoleon Hill. Ezt itt olvashatod.

 *************

A menedzserek, vállalkozók fizetőképes keresletet teremtenek az életvezetési könyvek iránt. Eleinte azt gondolták, hogy nincs minden rendben az életükben, javítaniuk kell az időgazdálkodásukon. Hogy a fontos dolgok is beleférjenek az életbe. Időgazdálkodási, tervezési módszereket találtak ki,  amelyekkel jobban menedzselték a munkahelyi feladataikat. Ettől több feladatot tudtak belesűríteni az életbe, de hamarosan kiderült, hogy nem lettek boldogabbak. Aztán észrevették, hogy a menedzser élete tágabb, mint a munka, a magánélet, kapcsolatok, személyes fejlődés, egészség is bele tartozik.

Ekkor az időgazdálkodást kiterjesztették, és a feladatok kitűzése előtt megnézték, hogy egyáltalán milyen területeken akarnak az emberek sikeresek lenni.  Meghatározták a fontos élet területeket, vagy szerepeket. Ezeken a területeken tűztek ki célokat, s megtanították a célok eléréséhez fontos dolgokat. Az időgazdálkodás így kiterjedt az élet fontos területeire.

De ez még mindig időgazdálkodás és feladatok menedzselése volt. Az időszak jellegzetes terméke a filofax. Regiszterek vannak benne a legfontosabb életterületek, az ezeken kitűzött célok, és a célelérés feladatai számára. . Ez már egy teljesebb tervezési eszköz volt. De a boldogsághoz ez is kevés. Az időgazdálkodók külső céljait és feladatait érintette a módszertan, de nem foglalkozott a belső lelki tartalmakkal.

Aztán a gondolkodás e területre is kiterjed. Felismerték, hogy a menedzseri életmódnak fontos része a magas stressz terhelés, és a stressz kezelésére is módszereket dolgoztak ki. Felfedezték az érzelmek és az életvezetés szoros kapcsolatát,és az érzelmi intelligencia meghatározó szerepét a vezetésben, és az életben. Stressz kezelő és érzelmi intelligencia fejlesztő tréningeket dolgoztak ki. Kiderült, hogy a sikeres életvezetésben fontos és meghatározó a lélek, ez a racionális tudat számára nehezen hozzáférhető terület.

Csak megemlítek ebből a folklórból néhányat: agykontroll, NLP (neurolingvisztikus programozás) vonzás törvénye, intuíció fejlesztés. Egy sor olyan, ami a racionális én céljai felől próbál hatni a tudattalanra, segítséget remélve tőle.  Ezekben a kis én próbálta eszközeként használni  a mélyebb tudattalan tartalmakat. Ezt egy racionális életvezetési korszaknak lehet nevezni. Ez se hozta el a boldogságot.

Közben ezzel párhuzamosan sok ember más irányba indult. A racionális menedzseri szubkultúrák alternatívájaként és ellenpontjaként irracionális lelki technikák fele fordultak. Találtak is ilyeneket az ősi kultúrák hagyományaiban. Taoizmus, buddhizmus, zen buddhizmus, indián kultúra. Aztán ezeket elegyítette a New Age kultúrája. Itt most nincs hely a New Age-ről kritikát írni, de személyes megjegyzést mégis: A New Age jó meglátások, és globális babona áramlata egy egyvelegben. Lehet benne találni kincseket, és megalapozatlan babonákat. Nem tudomány, de gyakran annak tetteti magát. Az önfejlesztő mozgalom sokáig a tudományon kívül keresett módszereket.

Elmondom, hogy szerintem hol csúsznak el hamis vagy káros irányba az ilyen könyvek. Például amikor „arra figyelek, hogy csak a pozitívumokra gondoljak, akkor a tudatom úgy működik, mint egy rádióadó, és olyan rezonanciát kelt a világban, hogy a világ erői megsegítenek engem.” Most a vonzás törvényét mondtam el, ismerős?

Ott lesz az életvezetésre káros hatása, ott csúszik el, amikor a saját felelősségem helyére egy másik erőre áthelyezem a felelősséget. Majd ez az erő megsegít. A saját célelérő felelősségem helyére valami külső szellemi erőt, személyt, vagy Istent teszem. A protestáns etika sem azt mondja, hogy Isten segít meg, hogy gazdagodjak, hanem én dolgozok azért, hogy gazdagodjak, és talán a mennyországba jutok. Én vagyok a felelős. 

A kérdés így, ahogy most beszélek a vonzás törvényéről még nem tudományos. Lesz majd tudományos állítás is róla. Lehet, hogy annak, aki hisz a vonzás törvényében és racionálisan cselekszik, annak segíthet a vonzás törvénye (pontosabban a belé vetett hit). Mert cselekvése eredményében jobban hisz. Ám aki hisz a vonzás törvényében és nem cselekszik, ott nem tudni, hogy a hit segíti e vagy sem. Lehet, hogy inkább igazolja a nem cselekvést, de azt várhatjuk, hogy cselekvés hiányában nem lesz eredmény sem.

Leírok sorba rendezve többféle cselekvést:

• Nem cselekszem, és nem hiszek külső erők segítségében
• Nem cselekszem, de bízom a külső erők segítségében
• Cselekszem, és nem hiszek, hogy megsegítenek külső erők.
• Cselekszem és hiszek abban, hogy megsegítenek külső erők.

Az lehet az intuíciónk, hogy a negyedik változat az eredményesebb. De nem tudományos még ez sem.

A tudományos kutatás úgy működne, hogy lenne ellenpróba. A fenti négy változatot kísérleti helyzetben megmérnénk, és összehasonlíthatnánk az eredményeket. De a folklórban csak a sikertörténetek vannak, és  olyan nincs, hogy valaki csak a lottó ötösre gondolt és mégse nyert Az ilyen esetek kimaradnak a történetekből. Így a sikerek felül reprezentáltak a történetekben. Az még nem tudomány, hogy összegyűjtöm a sikeres vizualizálókat és leírom példatárként.  A tudomány még ehhez hozzáteszi, hogy összegyűjtöm, akik nem vizualizáltak, azok mire vitték? Csinálok egy ellenpróbát, van kísérleti csoport, meg kontroll csoport.

A sikerkeresés és a boldogságkeresés igényére aztán a tudomány is válaszolt. Ez a pozitív pszichológia.

Innen folytatjuk

A teljes szöveg forrása (amelyet kis adagokban bemutatok) Domschitz Mátyás: "Munkaaszkézs és sikerirodalom. címmel az András Hanga által  szerkesztett  Kommunikációs terek című kötetben. DOSZ-T3 Kiadó, Budapest -Sepsiszentgyörgy 2016

Kép

• http://www.kaskus.co.id/thread/55440fa11cbfaa6b4e8b456e/walaupun-kurikulum-beda-hal-ini-yang-selalu-sama-gan/
• http://www.claire-meditation.de/manager-meditation.html
• http://www.vaspsiholog.com/2011/04/pasivnost-kao-zivotna-filozofija/
• http://www.sconews.co.uk/opinion/20254/god-helps-us-be-true-to-ourselves/