Rendszer

„ Rendszernek tekintünk egy entitást, ha benne alentitások – a továbbiakban komponensek – találhatók, és megadható a komponensek egy véges összessége, továbbá, ha a komponensek között kölcsönhatások mutathatók ki, és e kölcsönhatások összessége alapján a rendszer más entitásoktól, vagyis a környezetétől elhatárolható.

A rendszer és komponens eképpen egymást meghatározó viszonyba kerül. A komponens (az individuum) a kölcsönhatásai által határozódik meg, nem pedig eleve adott. A komponens individuális léte csak a rendszer által lesz lehetséges, noha a rendszer maga a komponensek összességének kölcsönhatásai révén jön létre.” [1]

Hogyan lehet leírni a rendszert?  

Vegyünk egy példát! Itt ez az ...

A tudásmunkás megismer, modellez, ír...

A megértés  során kiemelünk a valóság szövedékéből egy részt, amire fókuszálunk. A többit elhanyagoljuk és magától értetődőnek vesszük. Miközben a valóságban nem magától értetődik, hanem éppen a többi elhanyagolt létezőtől "értetődik".  Alapvető hiba, ha erről megfeledkezünk. 

Bármi leírása …

A valóság bármely leírásában többnyire olyan szavakat használunk amelyeket magától értetődőnek tekintünk és ezért nem kell kifejteni. Vannak azonban olyanok is, amelyeket kell.

„Bármi leírása" egy valóságrészlet modellje. Nem maga a valóság, hanem a leíró szándékának megfelelő, egyszerűsített modell. 

Az előző bekezdésben három olyan szót használtam, ...

•  A világ legjobb rendszerei sikerre vannak programozva.
• A legtöbb jelenlegi oktatási rendszer kudarcra van programozva.

A Corvinus Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájában vezettem egy kurzust. Azt a címet adtam, hogy „Eklektikus szervezetfejlesztés.” Eklektikus, mert a szervezetekben sokféle fejlesztési gondolkodás van. Ezek egymás mellett élnek, az szerint, hogy a vezetők mit olvastak, milyen tréningekre jártak. 

És szervezetfejlesztőként ezek között kell dolgozni. Sok köztük a „hogyan váljunk sikeressé” témájú könyv, amelyek főleg Amerikából származnak. Lényegük dióhéjban az, hogy

1. A siker rajtad múlik.
2. Tűzd ki a célodat!
3. Majd napról napra végezd el a célhoz vezető feladatodat, és el fogod érni a sikert

Az ilyen irodalomnak a protestáns országokban több száz éves története van. Ezt a történetet mesélem el egy blogos ...

Az emberek keresik életük értelmét

Arról már beszéltünk, hogy az emberek sikeresek, boldogok akarnak lenni, de arra is szükségünk van, hogy értelmet lássunk az életünkben. Szükségünk van, arra hogy értelmesnek gondoljuk azt, amit csinálunk. Az emberek az életük értelmét is keresik.

Viktor Frankl hozta létre a logoterápiát. Logosz értelem. Terápia gyógyítás. Frankl szerint az embereknek gyakran az a baja, hogy nem látják mi az életük értelme. Kiüresedett. Van olyan nap, hogy nem látszik, hogy minek felkelni, minek elmenni egy találkozóra, minek járni az egyetemre. Ismerős, mindenkinek van ilyen. Ha ez tartósan ilyen, bele lehet betegedni. 

Azt is mondja a logoterápia, hogy az ember tudja csak, hogy az élete véges, ezért ...

(A munkaaszkézis és sikerirodalom sorozat új része)

A 60-as években, amikor az akkori pszichológia a nyavalyákra, meg a lelki betegségekre rezonált, a hippi mozgalommal együtt, sokféle lelki felszabadítási mozgalom is elindult. Elkezdtek misztikus dolgokkal, transz élményekkel is foglalkozni. Keresték a mélyebb pszichét, a szabadabbat, a Buddha természetet, a megvilágosodást. Vallási élményeken, vallási technikákon, vagy akár kábítószeren keresztül.

Keresték a társadalmi felszabadulás mellett a lelki felszabadulást is. Ebből alakult ki a humanisztikus pszichológia mellett a transzperszonális pszichológia is. Egy-egy csoport elvonult egy amfetamin, vagy más szer „túrára”, aztán feldolgozták az élményeket. Kutatási célokból ...

Magamtól nem mernék ilyen címet adni egy szövegnek, nem is az enyém, egy könyv címe. Az írója Sonja Lybomirsky, a pszichológia doktora, aki a tartós boldogság lehetőségeit kutatja. Lybomirsky az úgynevezett „pozitív pszichológia” irányzathoz tartozik. A könyv alcíme: „Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben.” Ez a szöveg a pozitív pszichológiára s többek között a Lybomirsky könyvre támaszkodik, s tekintsd kedvcsinálónak néhány könyv elolvasására. Lyubomirsky könyve tudományos, de belefér a „hogyan csináld” kategóriába is. ( A munka aszkézis és siker irodalom sorozat újabb része)

12 út a boldogsághoz

A pozitív pszichológia azt állítja, hogy a boldogságra való hajlam legjobban öröklött ...

A munka aszkézis és siker irodalom sorozat újabb része

A régi pszichológia (a humanisztikus és a pozitív pszichológia kritikája szerint leegyszerűsítve) inkább a betegségek gyógyításának a pszichológiája volt. Sokat tudott a betegségekről, de alig valamit az egészséges életről. Ennek a reakciójaként alakult ki a hatvanas években a humanisztikus pszichológia mozgalma.

A humanisztikus pszichológia nem a betegséget kereste, hanem az emberekben lévő „jó” felszabadítására törekedett. „Szabadítsuk fel a bennünk lévő energiákat, a kreativitást, a teljes embert, a bennünk lévő Buddha természetet!”

A mozgalomból Maslow és Rogers neve a legismertebb. A humanisztikus pszichológia laikusok mozgalma is volt, rengeteg ...

Elindítottam egy sorozatot a munka aszkézis és sikerirodalom címmel. A bevezetőjét itt olvashatod .

A második részben bemutattam egy jó példáját egy könyv ismertetésével. Ennek, mint a legtöbb ehhez hasonló könyvnek  az a lényege, hogy tervezd meg milyen célokat akarsz elérni, ezután napról napra végezd el a célhoz vezető feladatokat . Ha így teszel nagy valószínűséggel eléred a célodat.  Ezt itt olvashatod .

A harmadik részben arról írtam, hogy az ilyen könyvek nagy részét protestáns területen írták, és ez nem véletlen. Hogy miért? Itt:

Aztán utaltam két klasszikusra "Ne aggódj! Tanulj meg élni!" címmel. Ők Dale Carnegie és Napoleon Hill. Ezt itt olvashatod .

 *************

A menedzserek, vállalkozók fizetőképes ...

A cím Dale Carnegie Sikerkalauz 2. című könyvének az alcíme. Kifejezi a könyv lényegét. Érdemes elolvasni.

A sorozat előző szövegét itt olvashatod.

Megemlítek két a sorozatunk témában klasszikusnak számító XX. századi könyvet. A század első feléből kiemelkedik két életvezetési tanácsadó Napoleon Hill és Dale Carnegie. Az azóta íródott könyvek jelentős részét rájuk támaszkodva írták. [1]

Mindkettejük történetében fontos elem, hogy elmentek megkérdezni a sikeres és gazdag embereket, interjúkat készítettek velük, és könyveket írtak belőle. Egyik világhíres könyv, Dale Carnegie Sikerkalauza [2] . Arról szól, hogy hogyan szerezzünk barátokat, hogyan legyünk kedvesek. Van benne sok lapos igazság, de elgondolkodtató, ...

Munkakultúrát ezekből az országokból tanulunk. A fiatalok, ha kivándorolnak, főleg protestáns területre mennek. Még mindig jobb hely Észak-Európa, és Észak-Amerika, ha szeretjük, ha nem. Kidolgoztak olyan vállalkozói munka etikát, amiből érdemes tanulni.

A Brian Tracy fejezetek végén lévő cselekvési gyakorlatok, lényege, ha kitűzted a célodat, és napról-napra elvégzed a célhoz vezető házi feladatodat, akkor nagy eséllyel eléred a célodat. Ez a mintázat teljesen belefér a munka aszkézis kultúrájába. Több száz éves hagyomány: kitűzted a célod, napról-napra végezd el a házi feladatot. Régen ezzel üdvözülhettél, ma pedig önerőből milliomos lehetsz. Ha napról-napra nem végzed el a házi feladatodat, ezt nehéz elérni. A  ...

Elkezdtem egy sorozatot munkaaszkézis és  sikerirodalom címmel, amelyben az önsegítő, "hogyan csináld?" könyvekről mesélek.  A bevezetőt itt olvashatod.

Az első könyv, amit mutatok és kedvelek a jó „hogyan csináld” könyvekhez tartozik. Egy vékony, kis könyv, a címe: „Önerőből milliomos, 21 siker kulcs a gazdagsághoz”.  Brian Tracy könyve. [1]

A címen gyakran mosolyognak, de a könyv racionális, nem mond olyanokat, hogy hogyan lépjünk kapcsolatba szellemekkel, hogyan kapjuk spirituális segítséget a céljaink eléréséhez. Brian Tracy azt írja magáról, hogy amit lehetett mindent elolvasott a témáról, ennek egy részét elkezdte alkalmazni az életében, (ennek során egyébként milliomos lett). Alapított egy nemzetközi céget. A ...

A Corvinus Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájában vezettem egy kurzust, az volt a címe, hogy „Eklektikus szervezetfejlesztés.” Azért adtam ezt a címet, mert a szervezetekben sokféle fejlesztési gondolkodás van. Egymás mellett élnek, keverednek, az szerint, hogy a vezetők mit olvastak, milyen tréningekre jártak. 

És szervezetfejlesztőként ezek között az elképzeléseik között kell dolgozni. Sok köztük a „hogyan váljunk sikeressé” témájú könyv, amelyek főleg Amerikából származnak. Lényegük dióhéjban az, hogy

1. A siker rajtad múlik.
2. Tűzd ki a célodat!
3. Majd napról napra végezd el a célhoz vezető feladatodat, és el fogod érni a sikert

A tanácsot érdemes megfogadni. A tanács hasonlít a Max Weber [1] által ...

A megbeszéléseken a témáról a tárgynyelven beszélünk.

Arról, beszélni, ahogyan beszélünk, a metanyelven lehet. 

Ez a szöveg egy meta bemutató. Sokat elárul a szervezeti működésről. Lehet, hogy ismerősnek fogod találni. A meta történéseket érzékelik a résztvevők, de a legtöbbször nem tudatosítják. Ez a facilitátor dolga lenne. Itt nem volt facilitátor, és a megbeszélés vezetője egyszerre beszélt tárgynyelven, a témáról, s ezzel egy időben vezette is a megbeszélést.

• A megbeszélés tartalmát nem mutatom be, mert esetleg felismerhető lenne, hogy kik beszélnek.
• A leírás a megbeszéléshez képest meta szinten van. Arról beszél, hogy hogyan beszélik meg, amit megbeszélnek.

A megbeszélés

Marketing munkában ...

Florida (Richard Florida: A kreatív osztály felemelkedése című könyvében)  olyan adatokat, adatbázisokat helyezett egymás mellé, amelyeket korábban nem vizsgáltak együtt. A technológia fejlettsége, a munkaerő képzettsége, vagy például a területeten leadott szabadalmak száma korábban is mérhető volt. 

"Ami Floridánál újdonság volt, hogy megalkotott néhány olyan mutatót is, amelyeket korábban nem igazán hoztak összefüggésbe a gazdasági fejlettséggel vagy éppen egy adott település élhetőségével. Az egyik ilyen index például a lakosság sokszínűségét mérte a külföldön született bevándorlók adott területre jellemző arányával. Egy másik, amelyet "bohém-indexnek" keresztelt el, az írók dizájnerek, zenészek, színészek, ...

Ezt ki ne hagyd!

És újra és újra ... és újra ... időnként   nézd meg!

Forrás:

Az előző szövegben arról írtam, hogy a hatalom torzítja a kommunikációt. De a hatalomra szükség van. Akkor is ha mások hatalmát - felettünk - nem szeretjük. 

Mert attól, hogy a korábbinál bonyolultabb problémákat kommunikálva kell megoldani, módosul a hatalom helyzete. A problémamegoldás DeBono-tól tanult modelljén mutatom be, hogy mi változik.

1. A problémamegoldás első lépése, hogy elhatározzuk, hogy milyen célt akarunk elérni EL (Elhatározás)
2. A második lépésben szedjük össze a problémamegoldáshoz szükséges tudást. ÁT (Áttekintés)
3. A harmadik lépésben az előzőekre támaszkodva keressünk megoldási lehetőségeket. LE (Lehetőségek keresése)
4. A negyedik lépésben a lehetőségek közül válasszuk ki a lehető ...

Mutatok egy példát, Arthur Healey: Az autóváros című regényéből. A jelenetben a jövő autóját álmodják a fejlesztés vezetői. Külön oszlopba rendeztem az idézetet, amely főleg a tényekről folyik, de egy ponton belejátszik a hatalom, s a jobboldali oszlopba írtam a kommunikációs helyzetre tett reflexióimat.

Az előző szövegekben ( 1 és 2 és 3 ) elválasztottuk az első személyű igehasználatot a harmadik személyűtől, s ezzel

• elválasztottuk a cselekvő, kezdeményező, proaktív, környezetre ható magatartást bemutató szövegrészeket. Ezekben sok volt az első személyben használt ige;
• ezek ellentététől, azoktól ahol a szövegek nem a beszélő, hanem mások cselekvéseit mutatják be, és azt, hogy ez hogyan hat a beszélőre. Ezeket reaktív szövegeknek neveztük. Ezekben sok volt a harmadik személyben használt ige,

A kiemeléssel elkülönített beszédmóddal megkülönböztettük a beszélő cselekvő-proaktív és leíró-reaktív állapotait. A szöveg végén feltettük e kérdést:

Személyiségvonás vagy csoportjellemző?

A ...

Az  előző bejegyzésben  egy kutatásból mutattam két interjúrészletet, ahol színekkel elkülönítettük az első személyű igehasználatot a harmadik személyűtől. S azt is írtam, hogy a második beszélő a sikeresebb boltvezető.

„Multival képtelen vagyok küszködni , mert képtelen vagyok . Tehát az ő, maximum az ő hiányosságaikat, tehát ilyen, hogy emberközelség, próbálju k kihasználni az ő réseiket, mert ők nagyok, óriási árutömeggel, de személytelenek. Mi kisebb alapterületen, de személyesebben és igenis, hogy van egy olyan réteg, akik igénylik az útbaigazítást, a tanácsadást, csak egyre kevesebb ez a réteg, és ez a baj. Meg az is nagyon nagy probléma, amiben én látom , hogy ez a város, ez kihalt város, mondhatom így. ...

Az előző szövegben bemutattam két interjúrészletet. Ezek egy versenyproblémával küzdő bolthálózat boltvezetőivel készültek. A szöveg végén azt kértem, hogy tippeld meg, hogy melyik a jobb bolt (melyik a jobb boltvezető.)

A szövegek felvételekor is már az interjúk többségnél éreztük a kudarcot, de az egyiknél éreztük a sikert.

Azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne megfogni miből ered ez az érzés. A „sikeres” és kudarcos” interjúk dinamikája közti különbségen gondolkodtam. És ekkor jött az az ötlet, hogy a különbséget talán a beszélők igehasználata adja. Nem lehet, hogy a dinamikusabb beszédben több az ige, s a panaszkodósban kevesebb?

(Ezzel tulajdonképpen az igehasználattal kvalitatív adatot képzünk a ...

Jó pár évvel ezelőtt egy nagyvárosi bolthálózatban a versenypiaci nehézségek okát kutattuk.

A boltvezetők gondolkodására is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak boltjaik versenyhelyzetéről.

Nehezen bírták a versenyt, s a vezetői interjúk többségének volt egy reménytelen, panaszkodós, tanácstalan, a környezeti problémákat leíró hangulata. De nem volt mindegyik ilyen, voltak dinamikusabb, a feladatokat „csináló” cselekvőkről szóló interjúk.

Mutatok két interjúrészletet. Találd ki melyik a jobb bolt, s miért?

1.

 „Multival képtelen vagyok küszködni, mert képtelen vagyok. Tehát az ő, maximum az ő hiányosságaikat, tehát ilyen, hogy emberközelség, próbáljuk kihasználni az ő réseiket, mert ők nagyok, óriási ...

Ha az autóval letérünk az eredeti célhoz vezető útról a GPS útvonaltervező jelzi, s újra tervez. A fogyasztói társadalommal letértünk egy emberi útról. Most is vannak jelzések, s ajánlatos újratervezni a céljainkat. Az előző szövegben írtam arról, hogy ha az emberek elé úgy állít fogyasztási célokat a társadalom, hogy azokat sok ember nem tudja elérni, ez anómiás állapotokhoz vezet. A fogyasztói társadalommal ott is van probléma, ahol jól működik.

Anyagi érdekekre fókuszálva nem lehet szépet, értékeset alkotni. A tudásmunkás, a személyiségével dolgozik, s a személyiségnek magasabb értékekre is szüksége van.

Siker újratervezés

A siker lélektanáról szóló régi szöveg a célokkal folytatódott. Így:

„Ki ismeri ...

A tudásmunkás bonyolult viszonyok közt nagy önállósággal él. Ez az életvezetési tudását igényli. Meg azt is, hogy távlatokban is lássa mi történik vele. Ehhez meg látni kell a tudásmunka terjedésével járó vezetési és társadalmi változásokat. Segítünk ebben "hogyan csináld" és látókör növelő szövegekkel.

Életvezetés

Életvezetési tanácsok, tippek. Ajánlások ahhoz, hogy hogyan szervezd meg a tudással kapcsolatos munkát. Hogyan tervezz, hogyan gazdálkodj az időddel, hogyan alakíts ki sikerre vezető szokásokat.  

1.1. Minden életvezetési tanács csak a cselekvő embereknek segít. Hagyj fel a halogatással. Csináld! Mit? A szövegből meglátod.

1.2. Hogy mindig tisztában legyél mi a fontos, s hogy merre van az ...